Sólyom és az Alkotmánybíróság sem függeszti ki a NENYI-t
Sem a Köztársasági Elnöki Hivatal, sem az Alkotmánybíróság nem függeszti ki a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot.
Sem a Köztársasági Elnöki Hivatal, sem az Alkotmánybíróság nem függeszti ki a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot.
Sólyom László köztársasági elnök kinevezte Szász Károlyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökévé.
A rendszerváltás óta eltelt két évtized legújabb elnökválasztása csúnyán rácáfol arra a legendára, hogy csak Amerika ismeri azt az álmot, mely szerint bárkiből bármi lehet. Nálunk most éppen bárki lesz az államfő - vélekedik Seres László.
Sólyom jó államfő volt, de Schmitt az emberekhez közelebb álló személyiség, aki a nehéz időkben is becsületes tudott maradni – fejtette ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Mint hangsúlyozta: „amikor Schmitt az 1972-es olimpiai elődöntőben az utolsó asszóban a szovjet versenyzőt verte meg, az maga volt a szembenállás.”
A magyar elnökválasztásról közölt tudósítást keddi számában a Die Presse című osztrák napilap.
Minden bizonnyal a kormányfő engedelmes híve lesz augusztustól a köztársasági elnök. Kár, nagy kár. Igaz, maga a poszt nem sok mozgásteret ad a mindenkori elnöknek, de az ország presztízsének csak használt volna, ha Sólyom László mandátumát még újabb öt évvel meghosszabbítják.
Bár az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a köztársasági elnök ne legyen pártpolitikus, a jelöltek közül jellemzően párthovatartozásuk szerint választanak, és a Medián felmérése szerint a közvéleménytől Schmitt Pál kapná a legtöbb szavazatot.
Az LMP-frakció úgy akarja kifejezni nagyrabecsülését Sólyom László eddigi munkája iránt, hogy szimbolikusan újra köztársasági elnöknek jelöli - mondta a párt frakcióvezető-helyettese.
Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv (Btk.) több pontján változtató módosítást, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés.
A Külügyminisztérium álláspontja szerint Szlovákia tavaly augusztus 21-én nem tagadhatta volna meg, hogy Sólyom László köztársasági elnök belépjen az ország területére, így Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt - közölte a tárca szóvivői irodája csütörtökön.
Sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására - közölte csütörtökön közzétett indoklással ellátott véleményében az Európai Bizottság.
A Fidesz szemlátomást most teszteli a narancsuralom határait. Meddig mehet el a társadalom, illetve azon belül a politikatudatos véleményközösségek önsorsrontó provokálása nélkül? Hogy ténylegesen meddig tágíthatja önnön mozgásterét, az pártpiaci riválisaitól is függ. Minél hamarabb ébresztik rá a Fideszt, hogy az elsöprő létszámtöbbséggel történő visszaélés, amellett, hogy etikátlan, immorális, demokráciagyengítő, még kontraproduktív is, annál jobb.
Emelt fővel távozik Sólyom László államfő, aki pár napon belül két törvényt is visszaküldött a parlamentnek. A Fidesz Schmitt Pál személyében egy könnyebben kezelhető személyt ültet az elnöki székbe. De miért nem kellett Sólyom a fideszeseknek? – erről szól a friss HVG címlapsztorija.
A mandátumának lejárta előtt álló köztársasági elnök öngyilkos politikát folytat a vétókkal, ugyanis utolsó (amúgy csekélynek látszó) esélyét is eljátssza ezekkel a lépésekkel - írja Török Gábor politológus.
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.
Ma választ köztársasági elnököt az országgyűlés, folyamatosan frissülő fotóriportunk a Parlamentből.
Szükség van az önkormányzatokra Magyarországon, mert azok a demokrácia alapvető intézményei - mondta Sólyom László köztársasági elnök vasárnap Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozóján.
Három jelölés érkezett a péntek déli határidőig a jövő kedden megválasztandó köztársasági elnök személyére: a Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh Andrást, az LMP pedig Sólyom László jelenlegi államfőt javasolta legfőbb közjogi méltóságnak, utóbbi, a szükséges számú aláírás hiányában érvénytelen jelölés.
Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját - derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából. Sólyom László úgy értékeli, a "mostani törvénydömpingnek" megvannak a hátulütői, és tévképzetnek nevezi azt a felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne.
Schmitt Pál házelnök elfoglaltságára hivatkozva elhárította a Sólyom László újraválasztását szorgalmazó értelmiségiek megkeresését, akik szerették volna átadni neki a felhívásukat - közölte a szervezők nevében Lányi András szerdán.